Újra akarok írni.
Érzésekről, képekről, képzetekről, emberekről, színekről, szerelemről, filmekről.
Az utóbbi időben egy angol világban élek.
Álmomban is angolul szólít meg az idegen az utcán vagy egy közeli jóbarát. S én rácsodálkozom. Hát te angol vagy?
Magával ragadott ez a nyelv. A finom szavak, a kiejtés, az akcentusok, a brit, az ausztrál, esetleg más anyanyelvű emberek angol megszólalása, például a spanyoloké: gyönyörű.
Nem arról van szó, hogy eddig nem szerettem magát a nyelvet. De most értettem meg igazán. Szíven talált.
Most úgy érzem, bennem is angol szív dobog.
Sorra nézem a filmeket is.
Szerencsém, hogy jól tudok válogatni, csupa igényes darab.
Abandon; thriller Katie Holmes-al.
The Gift ;spirituális thriller
Manic
; egy csapat fiatalról szól, akik javítóintézetben vannak és próbálnak rájönni az életük értelmére. Josepf Gordon- Lewitt, Zoeey Deschanel párosítás ismét.
Snow Angels
;thriller, amiben a szálak összefutnak egyetlenegy fonállá.
Winter passing; film a továbblépésről. Szintén Zooey Deschanel.
Stories of lost souls; spanyol-angol film különböző emberekről.
Furcsa, hogy mennyi thrillert nézek mostanában. De valami megragadott bennük.
A felépítés. Az emberi jellemek bemutatása. Zuhanásuk. Sebezhetőségük és hibáik.
És ezek minden emberben ott vannak.
Szeretnék még írni.
Fogok is.
írj írj...:)
ResponderEliminar