barcelona

Ma van egy hete, hogy újra Spanyolországban vagyok. Ezért azt gondolom, épp itt lenne az ideje írni is róla.
Fura érzés az "igazi" spanyol városban élni nap, mint nap. A tenger közelsége nagyon meghatározza itt az emberek mentalitását, hozzáállását a dolgokhoz. Jóval erőteljesebben van jelen itt ez a viselkedés, mint a hűvös, galíciai Santiagoban volt.
Az ott eltöltött közel 4 hónap alatt sokszor vágytam ide, keletre, a napsütésre, a tengerre, most viszont azt kell észrevennem magamon, hogy hiányzik a város, a szűk utcák, a Katedrális, a zarándokok, az ingyen tapas (természetesen), az egyetem, a parkok, a riojai bor, és még a gallego nyelv is (mert rájöttem, hogy a katalán az, ami igazán nehéz).
Itt részben azért is más most minden, mert dolgoznom kell, heti 6 napot, ráadásul éjszaka, ami tudom, hogy 1-2 héten belül már idegőrlő lesz számomra. Most még bírom, ki tudja mikor jutok el arra a szintre, hogy azt mondom, feladom. Szeretném, ha nem így történne, de ugyanakkor félek is, ismerve magamat. Pedig ezt a nehézséget most egyedül kell leküzdenem.
Nem is a munka a nehéz, hiszen, ha mindezt otthon csinálnám, nem lenne belőle semmi gondom. De egy idegen országban, idegen emberek között, egy olyan nyelven, amin még a beszéd is gondot okoz, rendkívül nehéz dolog. Éppen ezért kihívás ez számomra.
Ezáltal most rá vagyok kényszerítve, hogy tényleg megtanuljak spanyolul, ami pozitívumnak számít. Emellett pedig még a fizetés és a borravaló az amiért csinálom, amiért úgy döntöttem, hogy eladom a lelkemet erre a másfél hónap nyárra. Úgy döntöttem, hogy az idei fesztiválokat és szabadságot felcserélem a munkára és a pénzre. Egy kicsit irónikus is, hogy a munkával, amit csinálok, meg lenne minden olyan dologra a pénzem, amit pont a munka miatt kell, hogy nélkülözzek. De nem baj, mert tudom, hogy utólag minden meg fog térülni.
És nekem csak annyi a dolgom, hogy örüljek a lehetőségnek, hogy pénzt kereshetek, míg mások a diploma után hónapokig nem jutnak semmire, emellett a nyelvtudásom is fejlődik és egy gyönyörű városban lehetek egész nyáron, amelyet áthat a kultúra.