Nagyon szeretnék most írni.
Ezért csak ülök itt és várom, hogy jöjjön az ihlet. Arra várok igazából, hogy a bennem lévő fájdalom kijöjjön belőlem és szavakká formálhassam, de egyelőre csak könnyekben nyilvánul meg.
Nagyon régóta készültem már a jelen pillanatra, hol tudatosan, hol nem. Ezerféle verzió élt a fejemben és ezerféleképp képzeltem el magam az adott helyzetben.
Elképzeltem, mit mondok, hogy viselkedek majd. De legfőképp vártam már, mert szabadságot és könnyebbséget reméltem.
Ehelyett most csak a fájdalom az, ami meghatározza a jelenemet.
Tényleg olyan jó volna szavakká és egy verssé formálni, de ehhez most nincs erőm. Talán majd lesz.
Ma egy ismerősöm azt mondta nekem, hogy ne akarjam megélni a legmélyebb fájdalmat, mert nem tudhatom mekkora a gödör, ami aljára tartok.
És végülis, teljesen igaza van. Ezért nem szándékozom elsüppedni.
Ehelyett keresem az alkalmakat, hogy boldogabbá válhassak.
Ez a zene például egy ilyen dolog: örülök, hogy rátaláltam!
only you can make you happy!
No hay comentarios:
Publicar un comentario