An Education

Eljött az idő, hogy ismét írjak egy filmes blogbejegyzést.

A következő kiszemelt filmem az An Education című film volt.

Az utóbbi időben annyira nem volt időm a munka mellett semmire, hogy szinte egy nyugodt percet se tudtam magamban eltölteni, nemhogy még filmet nézzek vagy esetleg olvassak.
De most 2 napig itthon voltam, mert sikerült úgy kapnom szabadnapokat, hogy mondhatni, lett egy szabad hétvégém, vagy valami olyasmi.
Nagyon jó érzés picit szabadabbnak lenni, csak az idő kedvetlenít el kissé.
De az ilyen borongós idő tökéletes egy jó kis filmre, ezért ma megnéztem ezt a filmet.

A pontozás mindenhol 7.5/10 volt. És az ilyen pontozású filmek általában tényleg jók is szoktak lenni.

A történet arról szól, hogy a hatvanas évek közepe táján van egy lány (Jenny) aki éli szokványos, 17 éveshez illő/méltó életét, megkeseredett anyjával és "vasszigorú" apjával. Lányiskolába jár, rendkívül jó eredménnyel tanul és csellózik, mind az apja kedvéért, hogy bejuthasson az ország egyik legjobb egyetemére, az Oxfordra.
Emellett a lánynak van egy másik, elfojtott oldala is. Titokban cigarettázik, az apja által tiltott zenéket hallgat és él-hal mindenért,ami francia.
Egy nap, mikor a szakadó esőben sétál hazafelé egy idősebb (körülbelül 30 körüli) férfi (David) fölajánlja, hogy hazaviszi.
A férfi aztán szépen belevezeti a felnőttek világába a fiatal lányt.
Járják a jazz klubbokat, színházakat, lóversenyeket. Elviszi őt párizsba is, azt adja a lánynak amire szüksége van, ő pedig beleszeret.

Talán ennyit dióhéjban a történetről.

Nagyon finom a film minden egyes jelenete. Azt lehet érezni, hogy nem kerülhetünk teljesen közel a szereplőkhöz.
Tudja a néző, hogy mi történik, de mintha a tényleges cselekvésbe nem pillanthatnánk bele.
A film akár egy jellemábrázolásnak is megfelelne. Végigkövethetjük jellemfejlődését egy 17 éves lánynak, ahol bizonyossá válik, hogy sorsunk elől nem térhetünk ki.
Érdekes a szülők ábrázolása is. A megkeseredett édesanya már-már féltékenyen szemléli lánya boldogságát de épp ezért támogatja is.

Csak egy mondatot szeretnék kiragadni: "We had life before you were born."

Az apa helyzete is érdekes. Aki annyira nyomja a lányát, előre a cél(?!)felé, meg se kérdezve, hogy ez e az amit igazán akar. De mikor beállít a sármos, gazdag mellesleg zsidó férfi (az apa gyűlöli a zsidókat, vele mégis kivételt tesz) teljesen leveszi a lábáról és nem támogatja továbbra az oxford-i terveket, inkább odadobja lányát a milliomosnak.

Ez a film egy könyvadoptáció szóval mondhatni, egy fejlődésregénnyel van dolgunk.
Egy lányról szól, aki ideje korán kényszerül felnőni.
Koravén lesz.
De a velünk megtörtént dolgok formálnak minket önmagunkká.

Nálam 10/10

itt van a trailer.

És egy kép.