volt@volt.hu

Mivel már magam is megfogadtam, hogy írni fogok a kispál és a borzról egy blogot, a VOLT fesztivál honlapja csak meggyőzőtt ebben.
Talán a VOLT-al kapcsolatos emlékeimet könnyebben tudnám összefoglalni.
Először 2006. júliusában voltam a soproni fesztiválon.
És mindezzel életem első fesztiválos emléke, élménye a kispálhoz kötődik.
Emlékszem, talán a legkalandosabb fesztivál kezdetünk volt akkor.
Elvileg foglaltam valami szálláshelyet egy egyetemi koleszban de piszok drágán árulták a szobákat így jó hippikhez híven nem éltünk a lehetőséggel.
Vikinek támadtak olyan ötletei hogy esetleg aludhatnánk a fesztivál területén különböző padokon. De mivel ezt mégsem lehetett, elindultunk hogy megismerjük sopron nagy tesco-ját és megvegyük a közös sátrunkat.
A sátor felállítása már magában nagy móka volt számunkra, aztán életem első fesztivál koncertje.
Kispál csendes ülős. Amiről kép is készült, a kisalföld címlapjára, nem mellesleg!
(Bár nekem csak a cipőim látszanak, de Ági, Viki, Bence,Máté mind-mind rajta voltak)
Erről a koncertről a legintenzívebb élményem 1 punk srác és két fiatalabb lány, akik már délután négykor részegek voltak, valószínű olcsó vodkától és vizezett sopronitól. Ez a két lány folyamatosan kiabálta, hogy milyen vagány a srác, merthogy punk és hogy felvállalja a haját.
Sosem felejtem el.
A 2. VOLT fesztiválom is kispállal kezdődött. Abban az évben azonban már tokkal-vonóval nevet adtak a koncertnek és senki nem ült, táncoltunk, de tényleg tánc volt,
nem pedig pogó.
Akkor Vikivel mentem le, kocsival, és az unokatestvérével, a Petivel.
Peti is nagy kispálos volt.
Mikor odaértünk hatalmas sor fogadott. Rengetegen voltak. Alíg tudtuk felállítani a sátrunkat is. Pálinkáztunk és soproniztunk.
A nagyszínpados, kispálos koncertekkel több bajom is volt; a közvetlen págiszos bulik után elidegenítőnek találtam a rácsot, a magas színpadot és a sok embert a tömegben akik nem lovasiék miatt álltak ott, hanem valami későbbi produkcióért.
Szerencsére én mégis mindig el tudtam vonatkoztatni.
Volt a lelkemben egy saját kispál koncert.
A fiúk mind nekem énekeltek és én miattuk voltam ott.
kialakult valami kapcsolódás közöttünk.
Aztán az első VOLT-os kiscsillag. Mikor lovasi elmondta hogy müller péter sziámi szerint nála a minőség, lovasinál meg a mennyiség.
Aztán leszakadt az eső is.
mi meg ott álltunk, Kriszti, én és még talán vagy 1-2 ember mire lovasi lefújta a koncertet a záporra való tekintettel.

Nekem a VOLT összeolvad a kispál nevével.
És nemcsak a VOLT, hanem minden fesztivál, koncert, zene, dallam.
Nekem a kispál a minden!
És ez a bejegyzés annyira nem ad vissza semmit, hogy legszívesebben kitörölném innen az egészet egyből.
Elmondhatatlan ...