martes, 22 de junio de 2010

sosem voltunk senkik

Mindenhonnan jöttünk.
De akkor honnan van ez a rengeteg emlék, a sok megélt pillanat?
Azt hiszed szertefoszlott már, s csupán egy akkord elég hozzá, hogy mindent a legmélyebbről előrerántson.
Gyönyör keveredik keserűséggel.
Mámor a fájdalommal.
S jó érezni, hogy létezem.
Hogy mindezeket megtapasztalhattam s még most is, annyi idő elteltével sem jelent picivel sem kevesebbet.
Kiabálom a szavakat nagy egymásutánban, minden szó külön emlékre ad okot.
3-4 perc alatt lepereg az a 3-4 év.
Úgy érzem ott, abban a pillanatban megfogan bennem a kettősség erőteljes érzése.
Egyik felem boldog, a másik kesereg.
Bal oldalam sír, a jobb meg nevet.
Elvesztettem, de voltak akik megkerestek.

youtube link a dalhoz

No hay comentarios:

Publicar un comentario