Még mikor otthon voltunk, ki kellett töltenünk a learning agreementet és azt elküldeni az itteni egyetemnek, akik nagy nehezen, január végén elfogadták azt, majd megérkezésünkkor közölték velünk, hogy mégsem jó. Módosítanunk kell! Persze ez nem volt újdonság, hiszen majdnem minden diák módosít megérkezésekor. De utána kezdődtek a gondok. Kiderült, hogy a kordinátorunk csak akkor hajlandó aláírni a learning agreementet, hogyha az ő tanszékéről is felveszünk legalább egy tárgyat, ami az Educacion Social (úgy néz ki az egyetemünknek csupán ezzel a tanszékkel van szerződése). Mivel a nevelés tudomány tőlem eléggé messze áll, úgy döntöttem elég lesz egy tárgy erről a tanszékről. Azért próbáltam úgy választani, hogy valami köze mégiscsak legyen ahhoz, amit tanulok, úgyhogy felvettem az Economia da Educacio nevű tárgyat. A másik tárgyam pedig egy sima közgázos tárgy az Economicas y empresarias tanszékről (Historia Economia Mundial).
Ugyan nincs sok órám, de hétfőtől péntekig mindennap be kell mennem a suliba, mert pont jut minden napra egy óra.
Néha azt gondolom, nem túl jó ez így, de mégiscsak jobb mindennap spanyol közegben mozogni. Nem élvezném, ha be lenne sűrítve 2-3 napra ennyi óra.
Holnaptól pedig már lesz spanyol tanfolyamunk is, úgyhogy nem mondhatom, hogy unatkozni fogok.
A tanfolyamtól sokat várok, mert úgy érzem, az majd segít, hogy jobban belelendüljek a beszédbe. Most még nagyon akadozva megy.
A közgázos órámra annyit tudok mondani, hogy imádom.
A diákok közvetlenek, támogatóak és segítőkészek, bár ennél jobban nem nyitnak felém. De nekem jelenleg ennyi éppen elég is, hiszen pontosan azzal a problémával küzdök jelenleg, hogy nem bírok megszólalni, ezért inkább csöndben maradok és tanulok minden nap, hogy 1-2 héten belül, ha tényleg megszólalok, már jól menjen. Csak ebben az esetben félő, hogy minél inkább halogatom, annál rosszabb lesz a dolog.
A közgázos tanáraimat is kedvesnek mondhatom, viszont az előadást tartó tanár tegnap megkért, hogy írjak holnapra egy beadandót, mert a többiek már megírták és nekem is meg kellene. A téma a feudális Spanyolország gazdaságtörténete. Kellemes kis téma, a középkorról. Csupán 10 órát töltöttem el azzal tegnap, hogy kiszótáraztam a forrás anyagot, amit adott. Ma pedig meg kellene írnom egy legalább két oldalas esszét a véleményemről a témával kapcsolatosan. Szóval nem kérdéses, miért inkább a blog írásnak álltam neki. Valami ihletet kell, hogy merítsek, először is magához az íráshoz. Nem nagyon tudom még, hogyan álljak neki.
Picit azt érzem, hogy a tanárok nem nagyon veszik figyelembe, hogy Erasmusos diák vagyok és nem értem a nyelvet, illetve értem, csak nem beszélem, de az meg végül is, ugyanaz.
Persze érthető az ő hozzáállásuk is, mert a diákok nagy része nem jár be az órákra, erőfeszítéseket se tesz, azért, hogy fejlődjön. De nem kellene ennyire általánosítani.
Mindenesetre örülnék, ha nem kellene vizsgáznom a két tárgyból, azért is mert akkor már Milánóban vagy otthon leszek. Szóval semmi esetre se kivitelezhető.
Az Educacion Socialos tárgytól pedig rettentően féltem. Az interneten is fenn van az órarend és az alapján keresgéltem. Múlt héten aztán sikerült beülnöm egy másik órára, Politica Social előadásra, ami persze gallego nyelven volt, így még annyit se értettem, mint amúgy.
A múlt heti szemináriumra pedig féltem bemenni ezért ez volt az első óra, amit kihagytam itt. De hétfőn már muszáj volt elmennem az előadásra.
Lorena, aki szintén erre a szakra és órára jár, megerősített abban, hogy a tanár tényleg egy "coño", épp ezért még inkább tartottam az órától.
De az előadáson nagyon kedves volt velem a tanár és a diákok is, bár később kiderült, hogy a szemináriumot tartja az a tanár, akitől tartok.
Ma reggel ezért elképzelni se tudtam, hogy bemegyek e 9-re órára vagy nem.
De végül sikerült nagy nehezen 8-kor felkelni. Az a jó hír, hogy most már 8 körül elkezd világosodni, bár az utcai lámpák akkor még javában égnek mindenhol.
Azért persze sikerült ma is elkésni, de szerencsére hamar meglett a terem.
Az órán az előre felosztott csoportok alapján dolgoztak és az óra közepén a tanár odajött hozzám és bemutatott az egész kis osztálynak. Az egyik csoport nagyon kedves volt és be is fogadott, ami nagyon jó, hiszen így nem egyedül, hanem csoportban kell megírni a két beadandót.
Amennyire féltem, annyira megnyugvással hagytam el a termet az óra után.
A tanár is nagyon kedves volt hozzám. Még angolul is megpróbálkozott, sőt a többiek is, és valaki a netes fordítógépet használta.
Azt hiszem, jobb volt ez az óra, mint a közgázos. Csupán annyiban nem, hogy itt kevesebb mindent értek, de a légkör sokkal jobb.
Akkor még az egyetemről magáról is írok picit.
Számomra mindig is olyan zavaró volt, hogy otthon sose járhattam olyan igazi, nagy egyetemre, csak kis vidéki főiskolákra. Mindig is meg akartam tapasztalni, milyen lehet az igazi egyetemi élet.
Santiago városa nem túl nagy, talán akkora lehet mint Győr, esetleg picivel nagyobb. Mégis az ország egyik legnagyobb egyeteme található itt. És a legnagyobbat nem Elte Vagy BME szinten kell elképzelni, ennél sokkal nagyobb méretekről van szó.
Az egyetemnek két része van, a Déli és az Északi. Tulajdonképpen, ha megnézzük a térképet, a város fele az egyetem. Óriási!
Gyönyörű sugárutak vannak és ha elnézünk balra, jobbra, mindenhol egyetemi épületek.
Minden szaknak van egy épülete, ezért itt nincs olyan keveredés, mint nálunk, hogy minden szak egy helyen van.
A déli része az egyetemnek a központ. Rengeteg épület található itt. Van az egyetemnek uszodája és különböző sport létesítményei is.
A kollégiumok pedig úgy néznek ki, mint az amerikai filmeken. Tulajdonképpen az egész egyetemmel kapcsolatban ilyen érzése van az embernek.
Bár az északi rész jóval kisebb, nagyon hangulatos.
Van egy kis park egy nagy tóval a közepén és körülötte vannak a fakultások.

Ez a közgáz épülete az északi részen

Ez pedig a déli résznek a bejárata, egy hatalmas parkkal, a háttérben pedig a kollégiumok
És ami még nagyon tetszik, hogy a szuvenír boltokban lehet kapni egyetemi pulóvereket, amiből egyet biztosan venni fogok.
Ahogy az egyetem épületét elnézem, ott is volt szocialista realizmus... de had tévedjek:D
ResponderEliminarcoño--> lol
pusz...i