Írtam egy cikket az új Garbage lemezről:not your kind of garbage
Mióta megjelent az új lemezük, talán nem is bírok mást hallgatni.
Annyira intenzív, energetikus, annyira rock zene ez az egész album a számomra.
Lázadás, minden ellen.
Az albummal lázadok én is, és mindannyian vele együtt lázadunk.
Mindannyian, akiknek kicsit is fontos a nagybetűs Személyiség.
Talán ezért is olyan fontos számomra ez az album.
Egyszerűen tökéletes mind a 11 dal.
Úgy érzem sikerült a cikkben összefoglalnom, mit is jelent nekem ez az album.
Talán túl heves lett a cikk, nem tudom.
De valami mégsem működött, ez már a 3. cikk volt. Először a Paso, aztán a ColorStar és most ez.
Azt gondoltam, majd most a Garbage-nál menni fog, mert az előző kettőnél én is éreztem, hogy bizony ezek eléggé gyenge cikkek.
De most nem gondoltam ezt, viszont az Ákos igen, és meg is kért rá, hogy tartsak egy kis pihenőt, hátha majd jót tesz.
Részben tudom, hogy igaza van, de ugyanakkor nem akarok eltávolodni a zenétől és az írástól.
Most minden energiámat belefektehetem a pszichológia rovatba, de mi van ha az még kevésbé megy?
Nem tudom mi történt, túlságosan pörög körülöttem az élet, és néha tehernek érzem az írást, de csak az idő hiánya miatt.
Annyi mindent kell megélnem itt kinn, hogy csak nagy erőlködések közepette sikerül írásra szánnom magam.
Talán kicsit most tényleg jobb lesz leállni, és befele figyelni, de rendesen.
No hay comentarios:
Publicar un comentario