öröm és követés

Azért újra és újra rá kell jönnöm, hogy az életben minden mindennel összefügg.
Az élet néha továbbléptet, mikor magamtól valamiért nem bírok megtenni egy lépést.
Sokszor érzem azt, hogy egy-egy gondolattal képes lennék teremteni de az sokkal ritkábban történik meg, hogy valóban teremtek is. Hát most sikerült, azt kívántam, hogy találjon valakit, akivel több lehet ő is, és a kapcsolat is. Mert be kellett látnia mindkettőnknek (ő látta előbb, én vak voltam, vagy az akartam lenni inkább), hogy ennek az egésznek közöttünk nem sok értelme van. Más céljaink vannak, más értékek számítanak, két különböző világ, teljesen más emberek vagyunk. És ez valamiért így van jól. De egymás sorsát gátolni, hülyeség lenne.
Nem mondom, hogy nem fájt, hiszen minden veszteséggel úgy van az ember, hogy érzi, a szívét marcangolja valami fájdalom. De nekem itt most sokkal többről volt szó. Úgy érzem ez most feloldott bennem sok mindent, láncokat leginkább és szabaddá tett. Nem csak tőle, másoktól is. És most végre újra azt érzem, hogy élhetem önmagamat. Előre élhetek, múltba nézés nélkül. Végre teljes egészében megélhetem a jelenemet, zenével, gitározással, írással,könyvekkel, longboard-al és szörfözéssel. Végre mindenféle külső befolyásoltság nélkül haladhatok és élhetek tovább. Megélhetem igazán önmagamat végre.
Mert hiába igyekeztem annyi függés után szabad lenni, mindig bezártam magam valami kalitkába. Hát most ezt a kalitkát kinyitom és jöjjön, aminek jönnie kell.

A jóskönyv szerint öröm jön, nyitás az emberek felé és a sorsom követése. Állok elébe.