8 napom van hátra. Nem akarok pakolni. Nem akarok elutazni. Túl sok minden van a fejemben most és nem akarok még csak gondolkozni sem. Mert akkor szembe kell néznem bizonyos tényekkel, például, hogy nem állok készen újabb "alakítsunk ki barátságnak tűnő látszat viszonyokat 1-2 hónap alatt"-ra.
Most szeretnék mindent másképp csinálni kint, de nem mindig ezt tervezem vajon? Mindenesetre most jó lenne időt, energiát, mindent értelmes dolgokra fordítani. Meg aztán ki tudja, talán minden másképpen lesz majd ott, mint Lanzarote-n volt.
Hiszen mindenki azt mondja, a két hely össze sem hasonlítható és összetehetem a két kezem, hogy nem oda megyek vissza, ahol megáll az idő és az emberek szépen beleragadnak. Ehelyett megyek az életbe, amit remélem azért egy idő után majd értékelni is fogok.
De most még csak sajnos a színtiszta idegesség dolgozik bennem. Azért, mert csak 8 napom van hátra az indulásig, el se kezdtem pakolni még, és azt se tudom egyáltalán mit kellene elvinnem magammal.
Emellett itt van a suli kérdése is, tegyem fel az utolsó előtti állami félévemet, aztán vagy sikerül vagy nem?
Az a helyzet, hogy fáradt is vagyok. Néha már kezdem érezni, hogy öregszem. nincs erőm, lusta vagyok. És azért az éjszakák most már nem csak adnak, de vesznek is el, különösképpen energiát.
Olyan jó lenne megtisztulni, mindenféle kívül-belül mardosó rossz dologtól.
Magamra figyelni és fejlődni.
De nem érzek elég erőt, semennyit sem, az a helyzet.
No hay comentarios:
Publicar un comentario