Az utóbbi időben úgy éreztem, hogy szépen lassan kezd összeborulni az életem, mint egy dominó sor.
Először elment Martin, aztán hibát hibára halmoztam a munkában, végül pedig elromlott a laptopom is. Ami a tetőpont volt és úgy döntöttem, hazamegyek pedig jól tudom, hogy az megfutamodás lenne. És egyből, miután felvázoltam ezt az igazgatónak, és épp tartottam kifelé az irodájából, rájöttem, hogy úristen, mit csinálok, mit csináltam. Megint elmenekülök önmagam, a hibáim és a problémáim elől.
De próbáltam nem erre koncentrálni. Úgy volt, hogy megvan a repülőjegy, megyek Zürichbe, Bécsbe, aztán haza, Győrbe, hogy kicsit Anyáékkal legyek és összeszedjem magam. De ilyen az én szerencsém, még a repülőjegy sem jött össze valamiért, most pedig már 330 eurómba kerülne hazamenni.
Mióta a főnököm tudja, hogy elmegyek, ráadásul nem neki, hanem az igazgatónak szóltam először, nagyon furcsán és passzívan viselkedik velem. Első napokban ki kipott a Que tal? az alap kommunikációjából, mostanra pedig odáig jutottunk, hogy már az Hola Anna! is nehezére esik. Nekem meg nyilván nagyon rosszul esik ez az egész most, mert előtte azt éreztem, hogy megkedvelt és tetszik neki, ahogyan dolgozom.
Aztán tegnap nem bírta tovább, odajött hozzám és elkezdett könyörögni, hogy maradjak. És tudom, ez csak gyakorlat, amit most végzek, de még sosem volt olyan munkahelyem, ahol a munkáltató kért, szinte könyörgött, hogy maradjak. Ez újdonság volt számomra, így érthető, hogy jól esett. És most éppen azon agyalok, hogy mi legyen.
Össze is írtam egy pro-con listát, olyan Rory gilmore félét.
Menjek?
- hiányzik Magyarország, Anyáék és az otthoni létem
- hiányzik a magyar ősz
- koncertekre szeretnék menni
- Anglia??
- Ausztria??
- Martin
- a jelenlegi szobám még mindig gusztustalan
- ahogy a kaja is
- otthonról jövő állásajánlatok
- menekülés lenne
- az se biztos, hogy otthon jobban érezném magam
- csak a lobbyban van net
- idegesítenek az emberek
- nincs jó baráti társaságom itt
Maradjak?
- spanyol gyakorlás
- végre tényleg egyedül lehetek és gondolkozhatok
- a kevés fizetés is fizetés
- nem futamodhatok meg
- Zürichet október végén is megnézhetem
- plusz 1 hónap külföldi tapasztalat felér több hónap otthonival
- nem is olyan biztos, hogy otthon akarok élni
- inkább 5 vidám hét Jaime-vel, mint még egy ilyen hét, mint az utóbbi
- van időm tanulni
- longboardozhatok, míg otthon esik az eső
- tengerpart
- úszás
- még szinte semmit se láttam itt
- végülis Spanyolországban vagyok, amit imádok
- ajánlást biztos kapok
- drága a repjegy
Hajszálnyival ugyan, de a maradás erősebb bennem. Még alszom rá egyet és holnap döntenem kell.
Maradj.
ResponderEliminarmaradok! :)
ResponderEliminar;)
ResponderEliminar