megyek

Bár most jöttem haza, nem is olyan régen, de valamire rá kellett jönnöm.
Még pedig arra, hogy annyira görcsösen ragaszkodtam Magyarországhoz, Budapesthez és a saját szobámhoz, hogy mindig önkényesen valahogy lerövidítettem a kint tartózkodásomat.

És most jelenleg mi a helyzet?
Túl vagyok már egy heti állás keresésen, különböző helyeken, különböző pozíciókon.
Van lehetőség ugyan, de valahogy mégis kilátástalannak tűnik az egész.
És nagy a valószínűsége annak, hogy talán nem is ez a fő probléma, hanem az, hogy már nem igazán akarok itt lenni.
A sok távollét elszakított bizonyos emberektől, néhány barátság már meg is szakadt ezalatt (más kérdés persze, hogy akkor nevezhető e barátságnak) és (különösen ebben a hideg novemberi időben) elkezdett hiányozni a tengerpart, a napfény, és a spanyol élet egyéb velejárói.

Tegnap meg is beszéltem Judittal, hogy jövőre, ha összejön akár már januárban, visszamegyek. Hiszen visszatartó erő nincsen, és kint rengeteget fejlődhetek.