Sajnos már több, mint egy hónapja, hogy nem írtam egy bejegyzést sem. De mentségemül szolgálhat a tény, hogy nagyon sokat kellett dolgoznom, fáradt voltam, nyűgös is és emellett semmi nem is történt igazán.
De tegnap végre sikerült megélnem az idei nyaram legjobb napját, ami nem is volt nehéz egyébként, mivel semmit se csinálok szinte. Egész napokat töltök a munkahelyemen, nem járok el, csak alszom, olvasok, edzek, és kezdődik előröl a körforgás. Persze nem rossz dolog ez se, de 27 évesen az embernek többről kellene, hogy szóljon az élete. Igaz, az utóbbi időben olyan sokat hangoztattam, hogy megváltoztam, az életfelfogásom is. Nem igényeltem a társas életet, a koncerteket, se a bulizást, tegnap mégis olyan jó volt újra kint lenni a Szigeten.
Azt hiszem teljesen feltöltődtem zeneileg, és mindenhogyan. A sok ember, a zene, a jó hangulat nagyon pozitív hatással volt rám, nem tudtam abbahagyni a mosolygást, a táncolást. És bár a lábam majdnem annyira megfájdult, mint egy 12 órás műszak után, azt kell mondjam, mégiscsak 100 %-osan megérte kimennem.
A koncertek alatt (különösen igaz ez Jake Bugg-ra, az Imagine Dragons-re és a Placebo-ra) szinte érezhetően áramlott belém az energia, és folyamatosan libabőrös voltam a zenétől és a hangulattól. Hihetetlenül jó érzés volt!
Kár, hogy mára teljesen elromlott az idő, és a napsütés helyét a sötétség és eső vette át. De nem tudnak kizökkenteni ezek sem idilli hangulatomból.
Az egyedüli ami rányomja a bélyegét a napomra, az agyam kattogása még mindig ugyanazon, hogy menjek -e vissza Spanyolországba vagy maradjak itthon? A fejemben új és új listák állítok fel pro és kontra de ezek sem segítenek, pedig nagyon sürget már az idő.
No hay comentarios:
Publicar un comentario