hiány

Hiányzol!

S nem pótolhat semmi, jól tudom.

Reszket a szívem, s e hiányba belepusztulok

Vajon valaha betölthető lesz az űr?

Agyam kikapcsolt, nagy most benn az űr.

Hol vagy?

Merre járhatsz most?

Most mikor a jelen csak volt.

S olyan, hogy mi

Többet nem létezik, nincs.

Hiány!

A sötét is csupán ennyit kiált.

Fáj, hogy azt mondtad; „viszlát!”

Szerelmesem! Tudom, az hogy itt hagytál

Átmeneti állapot, pont, mint a halál.

Hiányollak!

Hiányzik minden apró mozzanat.

De szívem őrzi őket, lakat alatt.

Ne hidd, hogy feledni foglak.

Még nem, csak majd a holtat.