Igen, szépen, lassan mindenünk leépül. (De te észre sem veszed.) Nemsokára elmúlik a nyár.minket egytől egyig felzabál az élet. Ezután mi vár?
Na jó, elég az idézetekből. Pedig tényleg nagyon találóak és annál is aktuálisabbak.
Augusztus 20. van. (Nem, nem a nemzeti ünnep miatt írok. Valamiért nem vagyok rajongója a mai napnak, a tűzijátéknak, a képmutatásnak.)
Viszont 20. van. És nemsokára elmúlik a nyár is.
Bár még nem biztos, azt hiszem ez életem utolsó szabad nyara, diákként.
Fél év és vége az egyetemnek.
Addig még el kell készítenem egy szakdolgozatot, le kell tennem két nyelvvizsgát, újra rá kell állnom a spanyolra és készülnöm kell a záróvizsgáimra.
Ami azt jelenti, hogy lassan eljön az ideje, hogy előkerüljenek a szekrény legalján porosodó turizmus, vendéglátás, utazásszervezés, rendezvényszervezés, vállalkozás gazdaságtan, pénzügy, mikro, makro, oprációkutatás, marketing, menedzsment, szállodai ismerek, szállodai gazdálkodás és vezetés, idegenvezetés, idegenforgalmi földrajz művelődés és művészettörténet könyvek és jegyzetek.
Ha valamit kihagytam, az azért lehet, mert annyi minden van, hogy fejben tartani is nehézkes.
Hát ha még arra gondolok, hogy egy-egy hiányzó könyv merre kószálhat a lakáson belül: ijesztő!
Kevesebb, mint két hét múlva pedig újra iskola.
Az lenne a helyes, ha reggel estig szakdogát írnék most, mint valami gép. De egyszerűen nem megy. Nem azért mert nem akarom, hanem mert elfáradtam.
Fizikálisan is.
A nyár utolsó napjait betegen töltöm. Nem túl kellemes érzés.
Egész nap fekszem, és még ha meleg is párosul hozzá, akkor lehúzom a redőnyöket és teljes sötétségben vagyok.
1 hét alatt kivégzek 2 How i met your mother évadot és egyre inkább kívánom a sört. De nem ihatok. Csak kínzom magamat. De legalább jól szórakozok, miközben elképzelem miket csinálhatnék még a nyáron.
De biztos jó lesz majd ez is valamire.
Nemsoká úgyis erőt gyűjtök és folytatom a szakdogát.
Na ezért már megérte!
No hay comentarios:
Publicar un comentario