Tulajdonképpen szeretem a májust. Számomra ez a hónap olyan, mintha már itt volna a nyár és valójában itt is van. Magyarországon már nem lehet azt mondani a májusra, hogy egy tipikus tavaszi hónap, mert nem az.
Szeretem a májusi meleget.
A fülledt csillagos éjszakákat,
A Rába partot
És a kókuszos vízipipa illatát is szeretem.
Szeretek beszélgetni számomra ismeretlen emberekkel
S azt még jobban szeretem, hogy életem lényegi dolgaira ők tudnak rámutatni.
Szeretek várni valamire, hosszú- hosszú időkön át
Aztán rájönni, hogy mindvégig velem volt.
Szeretem elveszíteni a talajt a lábaim alól
S vele együtt önmagamat, hogy aztán újra fölállhassak.
Szeretem hallgatni a szív dobogásom változásait az engem érő hatásokra.
Szeretek Black box recordert hallgatni ezeken a napokon, és elgondolkozni minden egyes soron.
Szeretem újra olvasni Paulo Coelho könyveit és újraértelmezni minden szavát.
Szeretem, hogy felnőtté tudok válni úgy, hogy közben önfeledt gyermek maradhatok.
Szeretem az életet.
És téged is szeretlek.
Köszönöm neked.
Igen.
Mindenkinek!
No hay comentarios:
Publicar un comentario