szabadnap

Elkezdtem értékelni azokat a napokat, amikor nem kell mennem dolgozni.
Ilyenkor olyan dolgokat kell csinálnunk, ami nagyban eltér a többi 6 nap programjától.

És a mai napot azért is szépen és eseménydúsan kell eltöltenünk, mert ma augusztus 9. van. Ma van 1 éve, hogy elbúcsúztattuk a Kispált ezért a mai napom nekik szentelem. Jó érzéssel gondolok ma az 1 évvel ezelőtti napra, mikor már reggel velük ébredtem. Boroztunk, pálinkáztunk, fröccsöztünk és ordítottuk, hogy MÉG EGYSZER!
Néha már fel sem tűnik, mennyire hiányoznak. De ez nem azt jelenti, hogy már nem vagy kevésbé szeretem őket, csupán annyit, hogy a szívemből soha se fognak kitépődni, bármi történjék is.

Most újra nézem a Napozz Holddalt, miközben olyan reggelim fogyasztom, amire más napokon nincs lehetőség (frissen facsart narancslé, tejeskávé, fokhagymás-tonhalas pirítós, csokis keksz: felbecsülhetetlen).
A nap többi részére és estére a program pedig part, vacsora, ingyen Mojito, vörösbor és pipa a tengerparton és remélni tudom csak, hogy látok egy-két hullócsillagot, mert nekem ez alapvető eleme az augusztusnak.