PMI vs. LZT

Eddig egyáltalán nem vagyok megelégedve Mallorcával. Azt hittem majd sokkal jobb lesz, de talán a Lanzarote-i úgymond tökéletesség után túl nagy elvárásokkal indultam neki az egész dolognak. És az a helyzet, hogy most nem is akartam elköltözni, mert nem éreztem azt, hogy el kellene mennem onnan, ahol vagyok. DE hát legalább van tenger, az is valami, nem ?

Mallorca nagyon meleg, és ez a párás meleg olyan fülledtséget eredményez, hogy az ember szinte folyamatosan azt érezheti, hogy megfullad. De mint mindent, ezt is meg lehet szokni idővel, csak ne lennék alapjáraton ennyire nagyon türelmetlen. Talán majd most itt megtanulok más lenni.

Cikket kellene írnom, de az se megy éppen. Ülök a szálloda lobbyjában (mert bár kifizettem a netre heti 15 eurot, a szobában az sem működik, mondjuk nem lepődtem meg ezen túlzottan) és nem jön az ihlet. Tele vagyok negatív és rossz gondolatokkal, amiket el kellene zavarni de hát mindig jön valami újabb dolog ami felhúz. Le kell higgadnom.

És azt hiszem szoktatnom kell magam ahhoz a gondolathoz, hogy nincs net a szobában, csak itt a recepción. És legalább kicsit leszokok róla és tudok jobban magammal törődni, olvasni, tanulni és sportolni. Mert a wifinek ez az átka, leköt engem a gépem elé és nem ereszt. Hát most kénytelen leszek elereszteni én, mert nem ülhetek 5 órákat a recepción, az hogy néz ki, mikor itt vagyok Mallorcán?

Jaj, pozitívan kell(ene) hozzáállnom a dolgokhoz, de olyan nehéz most. Erőt szeretnék és kitartást, és nem törni meg.