ki viszi át...

...fogában tartva a szerelmet a túlsó partra ?

Emlék képeket szeretnék megeleveníteni most.

Számomra a Republic egy volt azok közül a zenék közül, amik elindítottak arra, amerre épp járok.
15-16 éves voltam és kezdtem rájönni, hogy mennyi jó zene, különösen magyar zene létezik. Úgyhogy az általános iskolát elhagyva, kikapcsoltam a rádiót is, és nem hallgattam többé (egészen 5 éven át, amikor átalakult a Petőfi Rádió).

Ismertem már Republic számokat régebbről is, a 67-es utat mindig együtt énekeltük a tábortűznél a győrújbaráti táborozások alatt.

De amiért igazán megszerettem, az az a kazetta volt, amit 16 évesen találtam Apu szolgálati autójában. Ott volt mellette egy Metallica kazetta is, úgyhogy gyorsan fogtam magam és lemásoltam mindkettőt. A Metallicát még vagy egy jó évig nem hallgattam, de a Republicot onnantól kezdve állandóan. Pedig volt már előtte egy válogatás CD-m tőlük, az is Aputól (pedig ő valamiért nem is szerette őket), de ez a kazetta valamiért annyira más volt. Egy igazi kincsnek tartottam és a rajta levő dalok a kedvenceimmé váltak. Úgy sétáltam iskolába minden reggel, fülemben a Republic kazettával. Talán még most is meg lehet valahol az a kazetta. A számomra kedveseket megtartottam.

Emlékszem, volt egy időszak, mikor Ágival görkorizni jártunk. Elmentünk az Aporig majd vissza. Néha csatlakoztak a Robiék, vagy épp a Dóri és akkor már adott volt, hogy Republicot hallgatunk vagy énekelünk.

12.-ben irodalom fakton Nagy Lászlót tanultuk, épp a Ki viszi át... című verset kezdtük elemezni, amikor Balázs bácsi rákérdezett, kinek mi jut eszébe róla. Akkor már abszolút Kispálosként elsőre a Vackolj belém! ugrott be, de aztán eszembe jutott a gyönyörű Republic dal is.

Éveken keresztül az őszi Págiszos Quimby koncerteket pontosan aznap tartották, mint a Republic nagykoncertjeit a Magvassy Mihály Sportcsarnokban. Ezért a Págiszos bulik többnyire üresek voltak. Mindenki a Republicra ment. Egészen 2-3 évvel ezelőttig, amikor valami történt és a Quimby óriási népszerűségre tett szert, tele lett a Págisz. De remélem, azért a Republicon is sokan voltak.
Ha most otthon lennék és újra egy időben lenne ez a 2 koncert, a Republicra mennék, hogy még egyszer láthassam, azt amit egyszer láttam már.

Sok embert ismertem, aki nagyon szerette/szereti a Republicot. Különösen egy ember maradt meg bennem, mert nagyon sokáig a szerelmem volt. Számomra az ő neve mindig is egybefolyt a Republic nevével. Szerettem vele hallgatni és szerettem, hogy úgy szerette ezt a zenét.

Vannak alter rock dalok, amikről a Republic jut eszembe, még ha a hangzás nem is egészen olyan. Például a Menetszél a Kiscsillagtól vagy az Ultravaló a Quimbytől. Bár utóbbi eleinte Charlie-s volt számomra, most mégis a Republicra asszociálok. A Menetszél esetében pedig a szám közepe, az a katartikus hangzás, az az, ami igazán Republicos, amiért megszerettem a zenekart anno.

Bár, mikor külföldön vagyok, sosem követem a magyar sajtót (szégyellem is) és a történéseket, de a zenei hírekben azért mindig otthon vagyok. Bíztam benne, hogy Cipő felébred majd, bár éreztem, hogy nem sok realitása van ennek. Sajnálom, nyugodj békében!