la vida es una tombola.

Uramisten, mi ez a negatív szarság, ami visszanéz a tükörből. Pontosabban ki?
Hát ez költői kérdés akar lenni.
Nem tudom, mi történt velem. Azt sem, hogy hova lett belőlem az életkedv meg az öröm.
Teljesen megkeseredett lettem. Pedig régebben is voltak nehéz időszakok, meg szomorúbb napok, akkor is történtek velem rossz dolgok, nem csak most.
Még jelenleg össze vagyok törve, fizikailag-lelkileg, egyszóval mindenhogyan. Pedig semmi értelme, mert nagyjából azért jó minden. Egy gyönyörű és egyedi, egzotikus szigeten lakok, viszonylag jó körülmények között, jó munkával. És míg otthon folyamatosan rossz az idő, itt végre süt a nap, és hívogat a playa. Miért hagyom mégis hogy sok negativitás mérgezze a lelkemet?
Sokszor már emberek közé sincs kedvem menni, pedig azért én eddig szerettem a társaságot, a közös programokat.
Most meg szinte csak magamban vagyok és egyre nő a negativitás. Azt akarom, hogy ennek legyen vége. Elvégre, azért mégiscsak elég jó életem van, még ha néha nem is tűnik úgy...